.....Járva az Őrséget, nagyon jó helyi, jellegzetes ételeket fedezek fel. Olyanokat is, melyeket a Vasi Hegyháton a nagyik varázsoltak elénk gyerekkorunkban, vagy épp az elmúlt években a szlovén oldalon, Muravidéken, vagy az osztrák Burgenland régióban időről-időre "helyi specialitásként" kóstoltam. ....

#TúratippekMagyarországon  

Kétvölgytől (7458-as úton) Apátistvánfalván áthaladva Szentgotthárd felé haladunk, majd a rábafüzesi határátkelőt jelző táblát figyeljük, azonban a határ felé vezető elágazásnál nem balra az átkelőhöz, hanem jobbra kanyarodunk a 8-as (E 66-os) főútra. Amint beértünk Rönökre (Radling), szemünkkel már rögtön az út bal oldalán látható táblát keressük, mely a Szent Imre templom (Sankt Emmerich Kirche) 2500 m-re irányába mutat. A Petőfi Sándor utcába bekanyarodva (főútról balra) a rönöki haranglábhoz érkezünk. Tanulmányozva a harangláb mellett felállított tájékoztató táblát, eldönthetjük, gyalogolunk-e egy kicsit a felsőrönöki domboldalon épített templomig, mely elődjének története az Árpád-korig nyúlik vissza, saját története pedig példája az összefogásnak, a túlélésnek, a közös hitnek. A település története a XIV. századba nyúlik vissza. A rönöki hegyoldalban, Felsőrönökön, a majdnem határvonalban álló templom története ennél régebbi. Az első kápolnát, a rövid életű Szent Imre herceg tiszteletére halála után építették a hegyen, melyet 1899-ben lebontottak. A Magyar Királyi Vallásalap felépítette az új Szent Imre templomot (260 magasságban), amelyet 1951-től szinte nem lehetett megközelíteni. Ebben az időszakban a "legszigorúbb határövezet" minősítést kapta a terület. Közel 40 évig csak a határőrség emberei "látogatták". A templom tornyát a határőrök megfigyelőlesként használták. Az eltelt évek alatt teljesen tönkretették, meggyalázták, kifosztották a templomot. A határnyitást követően Eisenstadt püspökének (Burgenland, Ausztria) segítségével és a köré szerveződő nemzetközi összefogásnak köszönhetően mintegy két és félév alatt sikerült a neogót stílusú templomot felújítani. A templom tornyának keresztjét II. János Pál áldotta meg, amikor a szombathelyi reptéren több, mint 100 000 hívő előtt tartott szentmisét, 1991.augusztus 19-én. A templom újraszentelése 1992. szeptember 20-án volt.

#TúratippekMagyarországon  

Folytatjuk az ŐRSÉGI & VENDVIDÉKI kalandozásunkat. Útvonal: Szombathely - Körmend (átutazunk) - Szentgotthárd (átutazunk) - Hársas-tó - Kétvölgy kilátó - Rönök - Vasszentmihályi völgyhíd - Nemesmedves - Szőcei Tőzegmohás Láprét - Szombathely . Eddig sikerrel teljesítettük a zölddel jelzett útvonalat. (Bejegyzés: ŐRSÉGI & VIDÉKI kalandozások (3/1) Hársas-tó.) A Hársas-tó parkolójából tovább indulunk Apátistvánfalva, Kétvölgy irányába, követve a máriaújfalui utat. (Ez a parkoló, Szentgotthárd irányából érkezve az első - elsősorban a túrázók és a horgászok által birtokba vett -.) Ez az út alsóbbrendű, így komótosan haladva gyönyörködhetünk a szinte érintetlen tájban. Útközben a kilátóig két autóval találkoztunk. Ahhoz, hogy elférjünk egymás mellett, mindkettőnknek lassítani kellett, egyikünknek pedig félrehúzódni. Eszembe jutottak a tavaly augusztus és október végén tett túráink, amikor a kirándulók "ellepték" az Őrséget, az autókkal szinte csak araszolgatni lehetett Pityerszer előtt és külön, ideiglenes parkolókat alakítottal ki a helyiek a turisták számára, elkerülendő a bosszankodást, vitát, a parkolóhelyek vadászatát. Ugyanakkor a természet védelme kiemelt fontosságú az Őrségi Nemzeti Park területén, melynek a jelenleg időnként ideérkező autók tömege nem mindig tesz jót. A Vendvidékre az "érintetlenség", a természet érintetlensége még inkább igaz, mint az Őrségre. Ez a terület a határsávban nem megmunkált, szigorúan őrzött terület volt a 90-es évekig, ahol a települések, lakóházak "szórt" település-szerkezetet mutattak. Az irányt mutató táblák messziről jól láthatóak, így az irányt semmiképp nem téveszthetjük el.

#TúratippekMagyarországon  

Vendvidéki kalandozásunk során magyar oldalról közelítjük meg a Hármashatárt, Magyarország legnyugatibb pontját. A HÁRMASHATÁRKŐ történelmi emlékhely. A legnyugatibb magyar településről, a vendvidéki Felsőszölnökről indulunk gyalogosan, hogy meghódítsuk a hegycsúcsot, megemlékezhessünk a történelem I. világháborút lezáró eseményének az 1919. októberi St. Germain-i békeszerződésnek a következményére.

#TúratippekMagyarországon  

Kalandozás itt is, ott is - VENDVIDÉKEN és az ŐRSÉGBEN Mai kalandozásunk az Őrségen át vezet, a Rába folyó fölötti szakaszt járjuk be, majd a reggeli Hársas-tó partján tett sétánkat késő délután a Szőcei Tőzegmohás Láprét tanösvényével zárjuk. Kiindulópontunk Szombathely (teszem ezt abbból a megfontolásból is, hogy lássuk, kalkulálhassuk az útvonalat egy adott szálláshelyponttól (az én esetemben otthontól), mely lehet bárhol az Őrségben, a korábban említett bejáróknál (Körmend, Szentgotthárd, Zalalövő, Szentgyörgyvölgy). Mai útvonalunk : Szombathely - Körmend (átutazunk) - Szentgotthárd (átutazunk) - Hársas-tó - Kétvölgy kilátó - Rönök - Vasszentmihályi völgyhíd - Nemesmedves - Szőcei Tőzegmohás Láprét - Szombathely

#TúratippekMagyarországon  

A Jeli Arborétum meglátogatása minden tavasszal visszatérő, kötelező programunk. Gyermekkoromtól fogva nem volt olyan év, amikor ne látogattuk volna meg a parkot a családdal, az iskolával vagy a barátokkal, mely ma már az ország egyik leggyönyörűbb rhododendron-gyűjteménye. Kivételt csak azok a májusok jelentettek, mikor külföldön éltem. Ilyenkor májusban érdemes többször visszatérni. Idei első látogatásunkkor az "áprilisi ösvény bokrai" már levirágoztak, azonban a legtöbb bokor még épp bimbózott. Tudom, hogy az idén is visszatérünk még a virágzási hónapban.

#TúratippekMagyarországon  

Pácsony, emlékeimben így élsz - szabadság, család, tisztelet.

#TúratippekMagyarországon  

A sétaútvonal Szombathely déli és nyugati zöldterületeinek (parkok, ligetek) körbejárása. Séta közben felfedezzük a rég nem látott szobrainkat és szelfipontokat keresünk. "A zöld város sétaútvonal hossza: 7,8 km, tervezett időtartama:3 - 3,5 óra Itt a tavasz! Túracipőt fel és kezdhetjük a kalandozást, kicsit más szemmel fedezzük fel a várost, mint a megszokott. Nézzünk körül a zöld díszletek világában!

#TúratippekMagyarországon  

A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN ismét kezembe került KAPORNAKY GYULA kötete (2018), mely a "KÖKÉNYVIRÁG VAGYOK Az Őrség költőjének csokrokba gyűjtött versei". Ma nem tehettem meg, hogy útra keljek az Őrségbe, azonban olvasgatva a verseskötetet, gondolatban mégis elindultam, ott kötöttem ki.

#TúratippekMagyarországon  

A pandémia ideje alatt a vidéki idegenvezetők részére a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatot hirdetett tevékenységük támogatására. Még sosem pályáztam semmilyen támogatásra, hisz eddig a végzett munkám eredménye mindig biztosította a bevételeimet, szeretek és tudok is dolgozni. A pandémia és annak hatása azonban mindent felülírt. Így úgy döntöttem, belevágok. Vidéki idegenvezetőként 1.000.000 Ft összegű keretre pályáztam, melyet a 149 nyertes pályázó egyikeként elnyertem. A pályázati összeget eszközfejlesztésre fordíthattam, fordíthatom. A feldolgozott téma az Őrség varázslatos világához kapcsolódik.

#TúratippekMagyarországon  

Mi lehet az "őrségi varázslat" kulcsa? A helyiek őrző tevékenysége, az ideérkező látogatók nyitottsága az élményszerzésre, vagy valami más? Mi lehet az "őrségi varázslat" kulcsa az ideérkező látogatók számára? Az őrségi utunk alatt érintett értékek felfedezésekor erre keresem a választ. Igen, a varázslat rejtélyének megfejtéséhez kell a mindenre nyitott látogató, az apró, már szinte elfelejtett értékek helyi őrzése, melyek napjainkban, mikor visszatalálunk hozzájuk, segítenek a modernkori látogatónak „feltöltődni energiával”, miközben visszatérünk a "vad", ősi természetbe és ha csak rövid időre is, de élvezzük azt. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, kedvenc útvonalam végigjárására invitálom a látogatót. Kedvenc útvonalam mindig tartogat meglepetéseket. Minden túra, látogatás során az Őrség más és más arcát mutatja. Aki egyszer ráérez a varázsára – visszatér. Úgy működik, mint a mágnes, az érzés magával ragad.

#TúratippekMagyarországon  

Az Őrség rejtett kincsei - Az őrségi haranglábak és az Őrségben honos mesterségek nyomában Az Őrség a hazai turisztikai kínálat egyik különlegessége, Magyarország hét csodájának egyike. Hosszú ideig a turizmus rejtett kincse volt, igazán felfedezése az elmúlt évtizedekben kezdődött, egy időben annak az igénynek a térnyerésével, mely a rohanó világ ellenpólusaként jelentkezik. Az Őrség varázsa azonban nem mindenkit érinthet meg, csupán azokat a nyitott szívű idelátogatókat, akik látni szeretnék és magukkal vinni az őrségi hangulatot, átélni azt, magukba szippantani az Őrség apró szépségeit. Ahogy Csiszár Károly a vidék egykori híres idegenvezető megfogalmazta könyvében: "Meghallani a csobogó, tiszta vizű patakok „zaját”, élvezni a susogó „Gyantások országának” illatát, a zöldellő rétek hangulatát, az itt élő nyíltszívű emberek őrzött hagyományait." Természetesen, az idelátogató ma már nagyon sok előzetes segítséget kap ezen értékek felfedezéséhez. Nyomtatott információs anyagok, könyvek a Tourinform irodákban, az Őrség felfedezésekor tájékoztató táblák a nevezetességekről, a tanösvényekről, az őrségi települések web-oldalai, számtalan összegyűjtött információ a különböző pályázati támogatást követő információs oldalakon. Több tematikus útvonalat ajánlok az idelátogató felfedező vendégeknek, elindulunk az épített emlékek útján (népi építészet, haranglábak és műemlék templomok) és közben nem feledkezünk meg a táj adta természet kínálta lehetőségekről – a népi mesterségek, (fazekasság, olajütés) ma is őrzött hagyományáról és persze, bármely útvonalat követjük, egyiken sem feledkezhetünk meg az Őrség „kulináris” kínálatáról sem.

#TúratippekMagyarországon