A
természet egy "csoda", egy "igazi csoda", amelyre időnként sikerül rácsodálkozunk. Azonban nem mindig vagyunk szerencsések, mert
időnként szembesülünk azzal, hogy korlátaink vannak. Időnként előfordul, hogy
anyagi, vagy éppen fizikális visszatartó erővel kell szembenéznünk.
Hol nem vagyunk elég nyitottak,
hol pedig vis major helyzet áll elő, mint a COVID-19 pillanatnyi nehézségei, avagy
lehet más egyéb is - pl. csupán
lustaságból nem kelünk útra -. Ha ezeket a negatív "ösztönzőket" így-úgy sikerül legyőzni, akkor
megtapasztaljuk, hogy az élmény, amelyet a természet nyújt, semmivel nem ér fel. A
színek tisztasága,vagy épp kavalkádja, a szél, a víz ereje, a tavasz illata, a szellő fuvallata, vagy épp az esőcseppek kopogása, a csodálatos képződmények és sorolhatnám tovább…. Igen, ezek mind, mind,
mind felfedezésre várnak,
pozitív élménnyel töltenek fel. Ezen az oldalon tervezem megörökíteni, megkeresni, kutatni és megosztani az "élményeket".
Élményeket, melyeket megtapasztaltam, felfedezéseket, melyeket időnként elsőre mások szemén keresztül ismerhetek meg és "vágyálmokat", ahova szeretnék eljutni.
Bízom benne, hogy mindannyiunk számára élvezetet nyújt a természet felfedezése, sikerül a megálmodott úticéljainkat előbb-utóbb felkeresni, hisz, ha nagyon szeretnénk és teszünk is érte, az álmok valóra válnak. Jó felfedezést kívánok!Mottóm : Őrizzük a természetet, óvjuk környezetünket!
Hobbim, az idegenvezetés során a természet felfedezése, melyet gyermekkoromban Vasváron, a Vasi Hegyháton a vasárnap délutáni sétákon, kirándulásokon szerettem meg és vált “lételememmé”, köszönhetően Máté nagybátyámnak, aki Édesapám ikertestvére, aki fáradhatatlanul maga köré gyűjtött bennünket, unokatestvéreket és indultunk mi, Marika, Zolti, Csilla, Enikő és Szilvi az épp aktuális természeti csoda felfedezésére."A kezdetek" - Vasárnap délutáni séta a Szentkúton Forrás: Családi gyűjtemény - a fotót Mizda Máté Nagybátyám, Keresztapám készítette
Nos, ennek apropóján kezdtem 2012-ben a Facebookon a “Természetet kedvelők” oldalamat, melyen időnként aktív, időnként pedig nagyon passzív vagyok, talán lusta is egy kicsit, nem tudatos építkező. Saját oldalamon, illetve a vállalkozói oldalamon időnként gyakrabban posztolok ebben a témakörben. Blog formájában ez az első próbálkozásom,. Jelenleg folyamatosan töröm a kobakomat, - mint sokan a szakmából -, hogyan tovább, hisz a pandémia még mindig hatással van az életünkre, így az
#ÚJRATERVEZÉSON időszerűbb, mint valaha bármikor.Az oldal gondolatébresztője -
a TERMÉSZET ÖRÖME - azonban
ÖRÖKÉRVÉNYŰ. Ti is így gondoljátok? Remélem, IGEN!